Nyilvánosságra kellene hoznia az Európai Bizottságnak Ursula von der Leyen Európai Bizottság-elnök és a Pfizer vezérigazgatója, Albert Bourla közötti sms-eket, miután az Európai Törvényszék a Pfizergate-ként elhíresült ügyben az Európai Bizottság ellen ítélt. Az Európai Bizottság ugyanakkor még fellebbezhet az ügyben az Európai Bíróságon.
Május 14-én, szerdán reggel hozta nyilvánosságra az ítéletét az Európai Törvényszék a Pfizergate-ként elhíresült ügyben, miután a New York Times beperelte az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságot, amiért a bizottság elutasította a lap azon kérelmét, hogy hozzák nyilvánosságra von der Leyen és a Pfizer vezérigazgatója, Albert Bourla közötti üzenetváltásokat, amiket a koronavírus ellen vakcinák beszerzéséről szóló tárgyalások alatti időszakban küldtek egymásnak.
A bíróság végül a New York Timesnak adva igazat érvénytelenítette az Európai Bizottság azon döntését, amiben elutasították a lap kérelmét, azaz a bizottságnak ki kell adnia az sms-eket a lapnak.
Ezenkívül a perköltségek kifizetését is az Európai Bizottság terheli.
A bíróság az ítéletében az uniós dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló rendeletre hivatkozott, mondván, annak a célja, hogy az intézmények birtokában lévő dokumentumokhoz a nyilvánosság hozzáférhessen. Az ítéletet részletező sajtóközleményben úgy fogalmaznak,
Így általános szabályként az intézmények valamennyi dokumentumát hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára. Ugyanakkor, ha valamely intézmény a hozzáférés iránti kérelemre válaszul azt állítja, hogy a dokumentum nem létezik, az ezen állítás hitelességéhez fűződő vélelemnek megfelelően vélelmezni kell a dokumentum nemlétezését. Ez a vélelem azonban megdönthető a kérelmező által benyújtott releváns és egybehangzó bizonyítékok alapján
– olvasható az ítéletről szóló sajtóközleményben. Mint ismert, az Európai Bizottság azzal tagadta meg az üzenetek kiváltását, hogy azok nem léteznek, később pedig a tárgyaláson is arra hivatkozott, hogy azoknak nincs a birtokában.
A bíróság szerint ugyanakkor a bizottság a meghallgatás során az üzenetek kapcsán adott válaszai „feltételezéseken, vagy pedig változó, illetve pontatlan információkon alapultak”, miközben a New York Times releváns és egybehangzó bizonyítékokkal támasztotta alá, hogy azok léteznek – von der Leyen eleve magának a lapnak adott interjújában ismerte be, hogy SMS-ekben is egyeztetett a Pfizer vezérigazgatójával a koronavírus elleni vakcinák kapcsán.
Mint a közleményben írják,
Következésképpen [az Európai Bizottság – szerk.] nem adott hihető magyarázatot annak igazolására, hogy miért nincsenek birtokában a kért dokumentumok. Ráadásul a Bizottság nem tisztázta kellőképpen, hogy a kért szöveges üzeneteket törölték-e, és ebben az esetben a törlésre önkéntesen vagy automatikusan került-e sor, illetve az elnök mobiltelefonját időközben lecserélték-e.
Ez azt jelenti, hogy az Európai Bizottságnak ki kell adnia a lapnak a von der Leyen és Bourla közötti üzenetváltásokat, amelyek a vakcinabeszerzés idején születtek, valamint ez a döntés szintén precedenst teremthet más hasonló ügyekben.
Az Európai Bizottság a tárgyalás alatt egyáltalán nem kommentálta ügyet, mondván, megvárja az ítéletet. Az ítélet ellen a bizottságnak két hónap és tíz napja van, hogy fellebbezzen, hiszen elsőfokon az Európai Törvényszék ítélkezett, így amennyiben él ezzel a lehetőséggel a von der Leyen vezette uniós intézmény, valamint jogilag megalapozott az indítványa, akkor másodfokon az Európai Bíróság fog dönteni az ügyben.