Magyar Péter páros lábbal szállt bele Csányi Sándorba – kiderült, miért vette célba az OTP elnökét

november 3, 2026Szerző: Kovács Ildikó

Magyar Péter Csányi Sándorra utalva fogalmazott meg éles kritikát a Parlamentben. A miniszterelnök hétfői felszólalásában a rendszerváltás idején végrehajtott privatizációt, az állami vagyon magánkézbe kerülését és a jelentős vállalkozói vagyonok kialakulását hozta szóba.

A kormányfő arról beszélt, hogy szerinte a rendszerváltás politikai szereplői közösen felelősek az állami vagyon egy részének eltűnéséért, és a korabeli politikai elit nem tette lehetővé a privatizáció teljes körű elszámoltatását.

Magyar Péter ugyan nem nevezte meg közvetlenül Csányi Sándort, de egy korábbi, Lázár Jánoshoz köthető kijelentést idézett fel, amely az OTP vezetőjére vonatkozott.

Magyar Péter Csányi Sándor vagyonosodását is szóba hozta

A parlamenti felszólalás egyik központi kérdése az volt, hogyan juthattak egyes vállalkozók a rendszerváltást követően jelentős üzleti érdekeltségekhez.

Magyar Péter arra kérdezett rá, miként lehetett egyes, ma már elismert üzletembereknek bankjuk, áruházláncuk és több tíz- vagy százmilliárd forintos vagyonuk.

A miniszterelnök ezután felidézte Lázár János 2013-as kijelentését, amikor a politikus Csányi Sándort az ország első számú uzsorásának nevezte.

A korábbi nyilatkozat annak idején komoly konfliktust váltott ki. Csányi Sándor büntetőfeljelentést tett Lázár János ellen, és polgári pert is indított.

A mostani parlamenti megszólalás ismét előtérbe helyezte azt a kérdést, hogy milyen szerepet játszott a privatizáció az ország egyik legismertebb üzletemberének felemelkedésében.

Hogyan került magánkézbe az OTP Bank?

Az OTP története az 1990-es évek elején alapvető fordulatot vett. Az egykori Országos Takarékpénztárt 1990 végén 23 milliárd forintos alaptőkével részvénytársasággá alakították.

A bank ekkor még teljes egészében állami tulajdonban maradt. A privatizáció csak később, több lépcsőben kezdődött meg.

1992-ben az alaptőke öt százalékának megfelelő osztalékelsőbbségi részvénycsomagot ajánlottak fel nyilvánosan. Két évvel később további húszszázaléknyi törzsrészvényt kínáltak fel kárpótlási jegyekért.

Az egyik legfontosabb fordulópont 1995-ben következett be, amikor az OTP részvényeit hazai és nemzetközi befektetőknek értékesítették, majd a bank megjelent a Budapesti Értéktőzsdén.

Az akkori részvényértékesítés során a hazai befektetők 1200 forintos áron jegyezhettek részvényeket. A vásárlás lehetősége a lakosság számára is nyitva állt.

Nem egyetlen vállalkozó vásárolta meg az OTP-t

Az OTP privatizációjának egyik fontos sajátossága, hogy a bank részvényei nem egyetlen magánszemély vagy vállalat tulajdonába kerültek.

A tulajdonosi körben magyar kisbefektetők, külföldi intézményi befektetők, befektetési alapok és más pénzügyi szereplők egyaránt megjelentek.

Az állam 1997-ben értékesítette fennmaradó, 25 százalékos közvetlen részvénycsomagját. Ezzel lezárult a bank privatizációjának meghatározó szakasza.

Az OTP ezt követően széles hazai és nemzetközi tulajdonosi körrel rendelkező, tőzsdén jegyzett pénzintézetként működött tovább.

A bank tulajdonosi szerkezete azért is lényeges, mert különbséget kell tenni egy vállalat vezetése és tulajdonlása között.

Mekkora részesedése van Csányi Sándornak az OTP-ben?

Csányi Sándor 1992-ben került az OTP élére, és több mint három évtizeden keresztül irányította a bank működését.

A 2025. december 31-i részvényesi adatok szerint közvetlenül és közvetetten összesen 5 341 800 OTP-részvénnyel rendelkezett.

Ez a bank 280 millió darabos részvényállományának körülbelül 1,91 százalékát jelentette.

A részesedés jelentős értéket képvisel, de nem jelent többségi tulajdont. Csányi Sándor tehát nem kizárólagos tulajdonosa az OTP-nek.

Ugyanakkor a bank irányításában betöltött szerepe jóval nagyobb volt annál, mint amit pusztán a tulajdoni hányada mutat.

2025 májusában az elnök-vezérigazgatói tisztséget kettéválasztották. A vezérigazgatói feladatokat fia, Csányi Péter vette át, Csányi Sándor pedig az igazgatóság elnöke maradt.

Vannak vitatható kérdések az OTP privatizációjában

Az OTP részvényértékesítéseivel kapcsolatban gazdaságtörténeti szempontból több kérdés is felvethető.

Az egyik legfontosabb az állami részvénycsomagok értékesítési ára. Míg 1995-ben 1200 forintos áron kínáltak részvényeket, az 1997-es értékesítésnél már 6010 forint volt a kibocsátási ár.

A jelentős különbség felvetheti, hogy az állam megfelelő ellenértéket kapott-e a korábbi részvényeladások során.

Az árfolyamok eltérése azonban önmagában nem bizonyít szabálytalanságot. A két értékesítés között a bank gazdasági helyzete, eredményessége és a befektetői környezet is megváltozott.

Szintén vizsgálható kérdés, hogy a vezetőknek és munkavállalóknak biztosított kedvezményes részvényvásárlási lehetőségek mennyire szolgálták az állam és a társadalom érdekeit.

Ezek a privatizáció gazdasági megítéléséhez tartozó kérdések, amelyek nem azonosak egy bizonyított jogellenes vagyonátruházással.

Az OTP nemzetközi bankcsoporttá fejlődött

Az OTP az elmúlt évtizedekben jelentős változáson ment keresztül. A korábbi állami takarékpénztárból több országban jelen lévő nemzetközi bankcsoport lett.

A pénzintézet túlélte a rendszerváltást követő gazdasági átalakulást, a 2008-as pénzügyi válságot és a későbbi piaci megrázkódtatásokat is.

A fejlődésben Csányi Sándor vezetői döntései, a bank akvizíciói és a nemzetközi terjeszkedés egyaránt szerepet játszottak.

Az OTP későbbi üzleti sikerei ugyanakkor nem teszik szükségtelenné a privatizáció körülményeinek történeti vizsgálatát.

Magyar Péter kijelentése ismét vitát indíthat a privatizációról

Magyar Péter parlamenti felszólalása a rendszerváltás egyik máig vitatott kérdését helyezte ismét a középpontba: miként került az állami vagyon jelentős része magántulajdonba, és kik profitáltak leginkább a gazdasági átalakulásból.

A miniszterelnök Csányi Sándorra utaló szavai politikai és gazdasági szempontból is figyelmet kaptak, hiszen az OTP elnöke a magyar üzleti élet egyik legismertebb szereplője.

Az OTP dokumentált privatizációs története azonban összetettebb annál, mint hogy egyetlen üzletember állami bankhoz jutásaként lehessen bemutatni.

A történtek megítéléséhez külön kell választani a privatizáció során meghozott politikai döntéseket, a részvények tényleges tulajdonviszonyait és Csányi Sándor későbbi üzleti pályafutását.