Hat év után hivatalosan is megszűnt Magyarországon a veszélyhelyzet, amelyet még 2020-ban a koronavírus-járvány miatt vezetett be az Orbán-kormány, majd később az orosz–ukrán háborúra hivatkozva tartott fenn. A különleges jogrend lezárásával egy hosszú és rendkívüli időszak ér véget a magyar politikában, ugyanakkor számos, a veszélyhelyzet idején hozott intézkedés továbbra is érvényben marad.
Az elmúlt években a kormány a veszélyhelyzeti felhatalmazás alapján több mint 170 rendeletet alkotott, amelyek jelentős része az „Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra és humanitárius katasztrófára” hivatkozva született meg. Ezek a szabályok az élet számos területét érintették, a gazdaságtól kezdve az energiaárakon át egészen a hitelmoratóriumokig.
Orbán Viktor még 2022. május 24-én, az ötödik Orbán-kormány megalakulásának napján jelentette be a háborús veszélyhelyzet kihirdetését. A kormány akkor azzal indokolta a döntést, hogy a szomszédos országban zajló háború közvetlen gazdasági és biztonsági kockázatot jelent Magyarország számára. Az Országgyűlés ezt követően több alkalommal is meghosszabbította a különleges jogrendet, legutóbb 2025 őszén, amikor 2026 májusáig adtak felhatalmazást a veszélyhelyzet fenntartására.
A politikai helyzet azonban az áprilisi választások után megváltozott. A Tisza Párt győzelmét követően Magyar Péter – aki időközben miniszterelnök lett – azt kérte a leköszönő Orbán-kormánytól, hogy hosszabbítsák meg rövid időre a veszélyhelyzetet, hogy legyen idő az átállásra és a szükséges jogszabályok módosítására. Ez végül nem történt meg, helyette az Országgyűlés még az új parlament megalakulásakor elfogadta azt a törvényt, amely több veszélyhelyzeti rendeletet véglegesen beemelt a normál jogrendbe.
Az új szabályozás alapján több korábbi intézkedés továbbra is hatályban marad. Törvényi szintre emelték például az üzemanyagár-plafon bizonyos elemeit: a szabályozás szerint a 95-ös benzint legfeljebb 595 forintos, a dízelt pedig maximum 615 forintos literenkénti áron lehet értékesíteni a kutakon.
Tovább élnek egyes hitelmoratóriumok is. Az aszálykárral, fagykárral vagy állatbetegségekkel érintett gazdálkodók továbbra is átmeneti fizetési könnyítést kaphatnak hitelszerződéseik után. Egyes esetekben ezek a kedvezmények akár 2027 közepéig is fennmaradhatnak.
A kormány emellett fenntartotta az árrésstop egyes szabályait is. Bizonyos termékkategóriákban továbbra is korlátozzák a kiskereskedelmi árrést, és a drogériai termékeknél is érvényben maradnak egyes árszabályozások. Meghosszabbították a rezsikedvezményekkel kapcsolatos elszámolási határidőket is, valamint határozatlan időre 0 százalékon tartották a reklámadót.
A most elfogadott törvény több rendészeti és közbiztonsági szabályt is véglegesített. Az üzletek üzemeltetőit kötelezik arra, hogy mindent megtegyenek a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények megelőzéséért, a rendőrség pedig továbbra is jogosult lesz ideiglenesen bezáratni olyan üzleteket, ahol szervezett bűnözéssel összefüggő ügyek merülnek fel.
A veszélyhelyzet megszűnésével egy különleges korszak zárul le Magyarországon. A koronavírus-járvány és a háborús helyzet miatt bevezetett rendkívüli jogrend összesen hat éven keresztül volt érvényben, ami példátlanul hosszú időszaknak számít a rendszerváltás utáni magyar politikában.
Bár a különleges jogrend hivatalosan véget ért, a most elfogadott törvények alapján számos veszélyhelyzeti intézkedés továbbra is a magyar jogrendszer része marad. A következő hónapokban így az is eldőlhet, hogy az új kormány mennyire kívánja fenntartani az előző évek rendkívüli szabályozásainak egy részét, illetve milyen új irányba alakítja át az állami működést.
Szerző:
Ferencz Ágnes
Forrás: https://hirstart24.com/