Spanyolországban szükségállapotot hirdettek, miután hétfőn sosem látott méretű áramszünet bénította meg az Ibériai-félszigetet és Franciaország déli részét. Több mint 50 millió embert érintett a leállás, amely megbénította a nagyvárosok életét, leállította a közlekedést, és komoly fennakadásokat okozott az egészségügyben is.
A portugál átviteli rendszerirányító, a REN szerint a kiesés oka nem Portugáliában, hanem Spanyolországban keletkezett, és egy „ritka légköri jelenséggel” hozható összefüggésbe. A hirtelen, akár 15–20 °C-os nappali hőmérséklet-ingadozás miatt a 400 kV-os nagyfeszültségű vezetékeken indukált légköri ingadozás alakult ki, ami rendellenes rezgéseket váltott ki. Ezt a hálózat automatikusan veszélyként érzékelte, és számos fontos vonalat lekapcsolt.
A hiba frekvencia-eltérést idézett elő, amely pillanatok alatt végigfutott az összekapcsolt európai hálózaton, és láncreakciószerű leállásokat indított el. Spanyolországban és Portugáliában is megbénult a közlekedés: a repülőjáratok és vonatok leálltak, a metrók alagutakban rekedtek, nem működtek a mobiltelefonok és az internet.
Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök a rendkívüli kormányülés után elmondta: „Az áramellátás 50 százalékát estére helyre tudtuk állítani. A helyzet minden autonóm közösségben javul.” Megköszönte Franciaország és Marokkó segítségét is. A spanyol Red Eléctrica vezetője közölte, hogy az áramszolgáltatás teljes helyreállítása hat-tíz órát is igénybe vehet, de az áramkimaradás pontos okát még vizsgálják.
Portugáliában a helyreállítás gyorsabban haladt: a nemzeti áramszolgáltató jelentése szerint az ország 89 alállomásának többsége már működik, és több mint 2,5 millió ember számára helyreállt az áramellátás. A szakértők szerint elképzelhető, hogy egy franciaországi, az Alaric-hegységben keletkezett tűz is hozzájárult a problémákhoz, mivel megrongálódott több nagyfeszültségű vezeték Perpignan és Narbonne között.
A portugál rendszerirányító óvatosabb becslése szerint akár egy hét is kellhet, hogy teljesen normalizálják az áramellátást.
A szándékos rongálás lehetőségét több spanyol és portugál politikus is kizárta. António Costa, az Európai Tanács elnöke így nyilatkozott az X-en: „Jelenleg nincs jele kibertámadásnak.”
