Megszüntetnék Nagy Gábor Bálint mandátumát Újabb, az előző hatalom által kulcspozícióba ültetett közjogi vezető széke kezdett erősen inogni. Magyar Péter miniszterelnök arra kérte a köztársasági elnöki jogköröket gyakorló Forsthoffer Ágnest, hogy terjessze az Országgyűlés elé Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész mandátumának megszüntetését. Horváth Lóránt és Laczó Adrienn ügyvédek közben hivatalos beadványban kezdeményezték a hivatalvesztési eljárás megindítását.
Forsthoffer azonban egyetlen aláírással nem válthatja le a legfőbb ügyészt. Államfői jogkörében eljárva indokolt javaslatot terjeszthet a parlament elé, a végső döntéshez pedig az összes országgyűlési képviselő kétharmadának támogatása szükséges. Ez legalább 133 képviselő szavazatát jelenti. Amennyiben a szükséges indítvány időben elkészül, elméletileg már a 2026. július 21-i ülésnapon sor kerülhetne a voksolásra. Ehhez azonban módosítani kellene az Országgyűlés korábban elfogadott napirendjét. Jelenleg nincs nyilvános információ arról, hogy Forsthoffer már benyújtotta volna a hivatalvesztési javaslatot, ezért a következő plenáris ülés tűnik a legkorábbi reális időpontnak.
A legfőbb ügyészi tisztséget jelenleg Nagy Gábor Bálint tölti be. Sulyok Tamás javaslatára az akkori fideszes parlamenti többség 2025. június 11-én választotta meg kilenc évre, 134 igen és 13 nem szavazattal. Megbízatása rendes körülmények között 2034. június 10-ig tartana.
Nagy korábban büntetőbíróként dolgozott, majd a Legfőbb Ügyészségre került, ahol kabinetfőnöki és főosztályvezetői pozíciót is betöltött. A nyilvánosság a lúgos orvosként ismertté vált Bene Krisztián ügyéből is ismerheti, amelyben a vádat képviselte a Kúria előtt. Oktatóként a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen is dolgozott.
Polt Péter alkotmánybírósági távozása után Nagyot a szakmai folytonosságot biztosító jelöltként mutatták be. Kritikusai azonban éppen ezt tekintik az egyik legsúlyosabb problémának. Szerintük nem szakított azzal a szervezeti kultúrával, amelyben az Orbán-kormányhoz köthető ügyek gyakran lassan, részlegesen vagy látható következmények nélkül haladtak.
Magyar Péter a parlamentben kijelentette, hogy Nagy Gábor Bálint nem maradhat a helyén. A miniszterelnök külön kiemelte a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak ügyét, amelyben állítása szerint a legfőbb ügyész működése alatt sem történt érdemi előrelépés a több százmilliárd forintnyi közpénz sorsának feltárásában.
Magyar az úgynevezett aranykonvojügyben is vizsgálatot sürgetett, Nagyot pedig az előző kormánypártok „bábjának” nevezte. Ez politikai minősítés, nem jogi ténymegállapítás. A kormányfő ezután kérte fel Forsthoffert arra, hogy államfői jogkörében eljárva terjessze a Ház elé a legfőbb ügyész mandátumának lezárását.
A Tisza már korábban is azzal bírálta Nagyot, hogy Magyar Péter márciusi ügyészségi látogatásán nem adott érdemi válaszokat többek között a Völner–Schadl-ügyről, a magas rangú politikusokat érintő eljárásokról és a gyermekvédelmi botrányokról. Ezek a Tisza politikai állításai, amelyekkel szemben az ügyészség következetesen azt közölte, hogy kizárólag bizonyítékok és jogszabályok alapján jár el.
A Forsthofferhez érkezett hivatalos beadvány öt olyan körülményt sorol fel, amely az ügyvédek álláspontja szerint felróható kötelességmulasztásra vagy a tisztségre való méltatlanná válásra utalhat. Kifogásolták az ügyészség aranykonvojügyben betöltött szerepét, valamint azt, hogy szerintük bizonyos törvényességi felügyeleti intézkedések elmaradhattak.
A beadvány kitér a Semjén Zsolt és Gulyás Gergely sérelmére indult rágalmazási ügyekben alkalmazott, szerintük szokatlan ügyészségi beavatkozásra is. Az ügyvédek azt is felvetették, hogy ezeket az intézkedéseket a választást követően visszavonták.
Vizsgálandónak tartják továbbá, hogy Nagy milyen jogalapon kapott külföldön terrorelhárítási személyvédelmet, és ennek költségeit miért a Legfőbb Ügyészség fizette. Kritikaként szerepel az is, hogy hosszabb ideje betöltetlen a büntetőjogi legfőbbügyész-helyettesi tisztség. Ezek egyelőre a kérelmezők állításai, amelyek jogi megalapozottságát Forsthoffernek, majd adott esetben az Országgyűlésnek kell értékelnie.