A Tisza javaslata szerint a jövőben tilos lenne a gyűlöletkeltő politikai plakátok kihelyezése Magyarországon. A bejelentés lényege, hogy visszaszorítanák azokat a politikai plakátokat, amelyek nem az érdemi közéleti vitáról, nem programokról, nem szakpolitikai elképzelésekről és nem valódi társadalmi kérdésekről szólnak, hanem inkább indulatkeltésre, ellenségképek gyártására és személyeskedő támadásokra épülnek. A Tisza ezzel egyértelműen azt üzeni, hogy szerintük ideje lenne lezárni a gyűlöletkampányok korszakát, és olyan politikai kommunikációra lenne szükség, amely nem félelmet, hanem gondolatokat, nem haragot, hanem érveket, nem ellenségképeket, hanem megoldási javaslatokat visz a választók elé.
A terv ráadásul nem állna meg itt, mert a villanyoszlopokra aggatott politikai hirdetéseknek is búcsút intenének. Ez a változás látványosan átírhatná a kampányok megszokott képét, hiszen választási időszakokban Magyarország számos településén szinte megszokott látvánnyá váltak az egymás fölé, mellé vagy után kihelyezett politikai üzenetek. A javaslat tehát nemcsak tartalmi kérdést vet fel, hanem városképit is: milyen legyen egy település arculata kampányidőszakban, meddig elfogadható a közterek politikai üzenetekkel való elárasztása, és hol húzódik a határ a tájékoztatás, a mozgósítás és az indulatkeltés között.
A villanyoszlopokra helyezett hirdetéseknek is búcsút intenék
A javaslat másik fontos eleme, hogy a villanyoszlopokra sem lehetne többé politikai hirdetéseket kitenni. Ez sokak számára nemcsak politikai, hanem városképi kérdés is, hiszen választási időszakban rengeteg településen szinte minden sarkon feltűnnek ezek a kampányanyagok. A lakótelepi utcákon, főutak mellett, buszmegállók környékén, kisvárosi központokban és falusi bekötőutakon is gyakran egymást érik a politikai plakátok, amelyek sokszor nemcsak a kampány idején vannak jelen, hanem még jóval a voksolás után is a helyükön maradnak.
[ ]
Ez a jelenség évek óta visszatérő vitatéma. Vannak, akik szerint a politikai hirdetések a választási kampány természetes részei, hiszen a pártok így próbálják elérni azokat is, akik nem követik aktívan a politikai híreket. Mások viszont úgy látják, hogy a villanyoszlopokra aggatott kampányanyagok sokszor rendezetlen, zsúfolt és agresszív utcaképet teremtenek. A Tisza javaslata ebben a kérdésben is világos irányt jelöl ki: a politikai kommunikáció ne lepje el kontrollálatlanul a köztereket, és ne váljon a mindennapi utcakép állandó, harsány elemévé.
A villanyoszlopos hirdetések megszüntetése ezért nem egyszerű technikai részlet lenne, hanem látványos változás. Ha a javaslatból tényleges szabályozás lesz, a kampányok külleme is megváltozhat. Kevesebb lehet a településeket ellepő plakát, visszafogottabbá válhat a közterületi politikai jelenlét, és a pártok kénytelenek lehetnek más eszközökkel megszólítani a választókat. Ez nagyobb hangsúlyt adhatna a személyes találkozóknak, a nyilvános vitáknak, a részletes programbemutatóknak és az online térben zajló kampánynak.