Elhunyt a norvég király, V. Harald
Augusztus 28-án, péntek reggel 6 óra 35 perckor érkezett a szomorú hír: V. Harald norvég király az oslói Rikshospitalet Egyetemi Kórházban, családja körében hunyt el – írja a Reuters nyomán a Telex. A norvég királyi udvar közleménye szerint az uralkodó békésen távozott, miután hosszú ideje küzdött egészségügyi problémákkal. A hír hallatán Oslo belvárosában több száz ember gyűlt össze, hogy virágokkal és gyertyákkal rója le tiszteletét a királyi palota előtt.
A 88 éves uralkodó 1991 óta töltötte be Norvégia ceremoniális államfői tisztségét, és ezzel Európa legidősebb uralkodója volt. Halála előtt tíz nappal került kórházba, ahol bakteriális fertőzéssel kezelték. Az orvosok kortizonnal próbálták enyhíteni a hemolitikus anémia nevű vérképzési rendellenesség tüneteit, de állapota folyamatosan romlott. A királyi család tagjai, köztük Haakon trónörökös és Szonja királyné, az utolsó napokban minden hivatalos programjukat lemondták, hogy Harald mellett lehessenek.
Egy élet a szolgálat jegyében
Harald király 1937-ben született Oslo mellett, és ezzel 1380 óta ő volt az első norvég uralkodó, aki Norvégiában látta meg a napvilágot. Gyermekkorát a II. világháború árnyékolta be: családjával először Svédországba, majd az Egyesült Államokba menekült a náci megszállás elől. A háború után visszatérve állami gimnáziumban tanult, majd katonai iskolába járt, mielőtt Oxfordban folytatta tanulmányait közgazdaságtan és történelem szakon.
Nemcsak a trónöröklésre készült, hanem a sportban is kiemelkedő eredményeket ért el. Szenvedélyes vitorlázóként három olimpián is részt vett, legjobb eredményét 1964-ben érte el, amikor a nyolcadik helyen végzett. Édesapja, V. Olaf, szintén elismert vitorlázó volt, aki 1928-ban olimpiai bajnoki címet szerzett.
Harald 1968-ban kötött házasságot Szonja királynéval, akivel közösen képviselték Norvégiát a világ színpadán. 1991-ben, apja halála után lépett trónra, és azóta is a norvég nemzet egységének szimbóluma volt. Bár az évek során egészségi állapota megromlott, 2024-ben még mindig aktívan részt vett az ország életében, bár hivatalos kötelezettségeit jelentősen csökkentette.
Forrás