Orbán Viktor volt miniszterelnök esetleges köztársasági elnöki jelölése és államfővé választása rendszeresen visszatérő téma a magyar politikai közbeszédben. Bár a hivatalos kormányzati kommunikáció ezt a forgatókönyvet eddig következetesen cáfolta vagy hárította, politikai elemzők és a közvélemény bizonyos helyzetekben racionális hatalomtechnikai lépésként értékelik ezt a lehetőséget. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb szempontokat és elemzői érveket, amelyek a felvetés mellett és ellen szólnak. Miért merül fel Orbán Viktor neve köztársasági elnökként?
Végső politikai státusz: Több évtizedes miniszterelnöki kormányzás után az államfői pozíció a politikai pálya csúcsát, egyfajta „nemzet felett álló” bölcs államférfi szerepét jelentené. Prezidentális törekvések: Elemzők régóta vitáznak arról, hogy a kormányzati struktúra átalakításával (például egy erős kancellária kiépítésével) a háttérben nem egy elnöki vagy félprezidentális rendszer alapjait fektetik-e le. Ha az államfői jogköröket kibővítenék, Orbán Viktor a Sándor-palotából is megőrizhetné a tényleges irányítást. Nemzetközi reprezentáció: Köztársasági elnökként Orbán Viktor közvetlenül a külpolitikára, a diplomáciai kapcsolatokra és Magyarország nemzetközi képviseletére fókuszálhatna, mentesülve a napi belpolitikai viták és a gazdasági válságkezelés közvetlen terheitől. Milyen érvek szólnak a forgatókönyv ellen?
A végrehajtó hatalom elvesztése:A jelenlegi közjogi berendezkedés szerint a valódi hatalom a miniszterelnök kezében van. A köztársasági elnök szerepköre Magyarországon reprezentatív és korlátozott (például törvények visszaküldése, vétójog). Orbán Viktor számára a váltás a közvetlen operatív hatalom feladását jelentené, hacsak nem változtatják meg radikálisan az Alaptörvényt. Utódlási kérdés: A Fideszen és a kormánypárton belül jelenleg nincs olyan beágyazott, konszenzusos utód, aki Orbán Viktorhoz fogható politikai autoritással rendelkezne, és zökkenőmentesen átvehetné a miniszterelnöki székkel járó párt- és kormányirányítást. Jelenlegi ciklus: A legutóbbi elnökváltást követően Sulyok Tamás tölti be a tisztséget, így az államfői szék formálisan foglalt, kivéve egy rendkívüli politikai helyzetet vagy a mandátum lejártát.
Összegzésként: Orbán Viktor köztársasági elnökké válása elméletben csak egy olyan alkotmánymódosítás mellett lenne reális opció, amely a francia vagy az amerikai rendszerhez hasonlóan erős elnöki jogköröket teremtene. E nélkül a volt miniszterelnök vélhetően továbbra is az ellenzéki pozícióból gyakorolja a politikai irányítást. A feltételezésre egyből reagáltak a pénzpiacok is, a forint árfolyama esni kezdett. Fontos megjegyezni, hogy ezt az értesülést még egyik párt sem erősítette meg, ezért érdemes fenntartásokkal kezelni. Forrás