Megtörtént a fordulat: végre olcsóbb lett a bevásárlás, és újra erőre kapott a magyar gazdaság! Hosszú évek után végre olyan inflációs adat érkezett Magyarországról, amelynél nem kell azzal vigasztalni magunkat, hogy „legalább már lassabban drágul minden”. 2026 júliusában ugyanis a fogyasztói árak éves összevetésben mindössze 1,2 százalékkal emelkedtek, júniushoz képest pedig átlagosan 0,1 százalékkal csökkentek. A legnagyobb változás az élelmiszerboltokban történt. Az élelmiszerek ára egyetlen hónap alatt átlagosan 1 százalékkal csökkent, a vendéglátás nélkül számított élelmiszerárak pedig éves összevetésben 4,4 százalékkal lettek alacsonyabbak. Ez már nem csupán egy kedvező statisztika, hanem olyan fordulat, amelyet a családok a bevásárláskor is észrevehetnek. 2023 elején még 25 százalék fölötti inflációval küzdött az ország, az élelmiszerek éves drágulása pedig egy ponton a 40 százalékot is meghaladta. Ehhez képest 2026 júliusában 1,2 százalékos éves inflációt mért a KSH. Júniusban még 1,7 százalék, májusban 1,8 százalék, áprilisban pedig 2,1 százalék volt az adat. Vagyis nem egyetlen kedvező hónapról van szó: az infláció több hónapja folyamatosan mérséklődik. Közel tíz éve nem jártunk ilyen alacsony szinten. A boltokban több alapvető élelmiszer ára is jelentősen csökkent. Egy hónap alatt a burgonya 13,5 százalékkal, a friss zöldség 8,9 százalékkal, a friss hazai és déligyümölcs 5,6 százalékkal, a tojás 2,9 százalékkal, a sertéshús pedig 2,4 százalékkal lett olcsóbb. Éves összevetésben a vaj és vajkrém ára 14,1 százalékkal, a sertéshúsé 13,1 százalékkal, a friss gyümölcsöké 12,5 százalékkal, a sajté 9,5 százalékkal, a friss zöldségé 9,2 százalékkal, a cukoré és a száraztésztáé 7,4 százalékkal, a tejé pedig 7 százalékkal csökkent. Ez már pontosan az, amit mindenki látni akart: ne csak a grafikon forduljon lefelé, hanem néhány árcédula is. Az energia, az üzemanyag és a kamatok ára is lefelé mozdult.
A háztartási energiáért éves összevetésben átlagosan 4,3 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, a vezetékes gáz ára pedig a statisztikai fogyasztási szerkezet alapján 10,9 százalékkal csökkent. Júniushoz képest a háztartási energia további 0,9 százalékkal lett olcsóbb. A benzinkutaknál szintén lefelé mozdultak az árak: az üzemanyagok júliusban 1,3 százalékkal kerültek kevesebbe, mint egy hónappal korábban. A nyugdíjasok számára különösen kedvező adat érkezett. A külön számított nyugdíjas fogyasztóiár-index júliusban mindössze 0,8 százalék volt. Ennek azért van nagy jelentősége, mert az idősebb háztartások kiadásaiban az élelmiszerek és a lakhatási költségek nagyobb súlyt képviselnek, és éppen ezekben a csoportokban következett be látványos árcsökkenés. A maginfláció is 1,9 százalékra süllyedt, ami arra utal, hogy nem kizárólag néhány gyorsan változó energia- vagy zöldségár húzza lefelé a teljes mutatót. Az alacsony infláció a kamatok előtt is nagyobb mozgásteret nyitott. A Magyar Nemzeti Bank januárban még 6,50 százalékon tartotta az alapkamatot, februárban azonban 6,25 százalékra, júniusban 6 százalékra, júliusban pedig 5,75 százalékra csökkentette. Az egész gazdaság egyik legfontosabb költsége, a pénz ára is csökkenhet miatta.Természetesen nem lett minden olcsóbb. A szolgáltatások ára júliusban éves szinten még 4,7 százalékkal emelkedett, és továbbra is vannak olyan termékek, amelyekért többet kell fizetni. A fő folyamat azonban megfordult: júliusban az általános árszint havi alapon csökkent, olcsóbbak lettek az élelmiszerek, a bolti élelmiszerkosár éves szinten 4,4 százalékkal került kevesebbe, a nyugdíjas infláció 0,8 százalékra esett, az alapkamat pedig január óta 6,5 százalékról 5,75 százalékra csökkent. Eközben a kiskereskedelem első féléves volumene 4,5 százalékkal nőtt, az ipar teljes rendelésállománya pedig 48 százalékkal ugrott meg. Ez az a kombináció, amelyre Magyarország évek óta várt: alacsony infláció, növekvő fogyasztás, éledező ipar és újra bővülő gazdaság. Végre nem azt kérdezzük, mennyivel lesz drágább a következő hónap. Hanem azt, hogy mi lesz a következő, ami olcsóbbá válik.
