Egyre keményebb politikai hullámok csapnak le. Azt követelik, hogy az Európai Unió zárja el az utolsó csapokat is – sem gáz, sem olaj, semmi ne jöhessen. Ez a törekvés nemcsak geopolitikai üzenet, hanem konkrét fenyegetés. Ha a tervük sikerül, az Magyarországon szólhat igazán nagyot: az alacsony energiaárak egyik alappillére tűnhet el. Miközben a nyugat-európai lakosság már rég alkalmazkodott a rezsikatasztrófához, nálunk még mindig a legalacsonyabbak a számlák – de meddig?
EZEN MÚLIK: A számok könyörtelenek: Budapest a legolcsóbb város az unióban, ha áramról vagy gázról van szó. Míg egy magyar család átlagosan 9 eurócentért kap áramot, addig nyugaton ennek a duplája, sőt, triplája a norma. Gáznál még durvább a különbség. Ez nem véletlen – hanem tudatos kormányzati védelem eredménye.
Most azonban meg akarják tiltani az energiahordozók behozatalát. A miniszterelnök szerint ennek ára 800 milliárd forint lenne – egy olyan összeg, amely teljesen felszámolná a rezsicsökkentést. Egy négytagú család esetében ez azt jelenti: a villanyszámla duplázódna, a gázszámla pedig akár háromszorozódhat.
EBBEN AZ ESETBEN JÖNNEK A MAGAS SZÁMLÁK: Orbán Viktor május 24-én rendkívüli tanácskozást hívott össze – nem véletlenül. A tét nem kisebb, mint a magyar emberek megélhetése. Egyetlen eszköz maradt a kormány kezében: a vétójog. Ha Magyarország nemet mond, akkor még visszafordítható a folyamat. De ehhez társadalmi támogatásra is szükség van – erre figyelmeztetett a miniszterelnök a közösségi oldalán. A „Voks 2025” döntő lesz, mint szavazás: egy döntés arról, hogy kié lesz az utolsó szó a magyar gázcsap felett. VIA Ripost