Elveszíteni valakit, aki a világot jelentette számunkra, borzasztó élmény, és ennél már csak az lehet szörnyűbb, hogy megtanuljunk élni a veszteséggel.
Tizenegy évvel ezelőtt Lovas Rozit mélyen megrázta kedvesének halála. A traumából pedig egyetlen módon tudott csak felállni: hogy barátjává fogadta a gyászt. A *Mi kis falunk* színésznője őszintén mesélt a veszteségről, annak feldolgozásáról és az újrakezdésről. Pokoli évek állnak mögötte, de ma már újra megtalálta a helyét a világban.
2014-ben Lovas Rozi élete rémálmába csöppent, amikor színész-rendező szerelme, Balikó Tamás szívinfarktus következtében váratlanul elhunyt. A tragédia annyira megviselte a színésznőt, hogy félő volt, a veszteség maga alá temeti őt.
Az évek múltán azonban Rozinak sikerült megtalálnia az élethez visszavezető utat: megtanulta kezelni a gyászt, és sikerült feldolgoznia a traumatizáló élményt. Ma a 38 éves színésznő újra boldog, és két gyönyörű gyermek édesanyja. Ehhez viszont kemény önismereti munkára volt szüksége.
„Ez nyilvánvalóan egy olyan esemény volt, ami mélyre lökött. De volt érzékem, fülem, szívem ahhoz, hogy megértsem magam, és rájöjjek arra, hogy muszáj megértenem, mi is történik velem. Ez elkerülhetetlen volt ahhoz, hogy tovább tudjak lépni. Be kellett látnom, nem tiltakoznom kell ellene, hanem be kellett fogadnom ezt az érzést, sőt barátommá kellett fogadnom ezt a felfogadtatatlan gyászt. Ez rengeteg munkába és sok időbe telt. Az első lépés az ehhez vezető úton az elfogadás volt. Nincs értelme tiltakozni, haragudni a sorsra” – fogalmazott Lovas Rozi.