Március 17.-től életbe lép Magyarországon – Erre készüljetek hétfőtől mindenhol!

A magyar kormány döntése alapján 2024. március 17-től hatályba lép az árrésstop, amely 30 alapvető élelmiszerre vonatkozik.

Az intézkedés célja az élelmiszerárak csökkentése és a lakosság terheinek enyhítése az inflációs környezetben. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint az árrés maximalizálása révén a vásárlók már a következő hetekben érezhetik az intézkedés hatását.

Mit jelent az árrésstop?

Az árrésstop lényege, hogy a kijelölt termékkategóriákban az üzletek nem alkalmazhatnak a kormány által meghatározott maximális árrésnél magasabbat.
Ez azt jelenti, hogy a kereskedőknek szigorúan be kell tartaniuk a szabályozott árrés-határokat, és nem emelhetik meg jelentősen az egyes termékek árát a beszerzési árhoz képest. A szabályozás az 1 milliárd forint feletti éves árbevétellel rendelkező kiskereskedőkre vonatkozik, a kisebb üzletek mentesülnek alóla.
A kormányzat várakozásai szerint az intézkedés az érintett termékkategóriákban átlagosan több mint 10%-os árcsökkenést eredményezhet.

Az árrésstop célja, hogy mérsékelje az inflációs nyomást és segítse a magyar családokat az alapvető élelmiszerek megfizethetőbbé tételével.

A 30 alapvető élelmiszer, amelyre vonatkozik az árrésstop

Az intézkedés a következő 30 termékkategóriára vonatkozik:

Hirdetés

1,5%-os UHT tej
2,8%-os ESL tej
Trappista sajt
Félbarna kenyér
Burgonya
Hagyma
Alma
Étkezési tojás
Tejföl (20%-os)
Kristálycukor
Finomliszt
Sertéscomb
Sertéslapocka
Sertéskaraj
Csirkemellfilé
Csirke far-hát
Csirkecomb
Csirkeszárny
Párizsi
Virsli
Baromfi májkrém
Sertészsír
Étolaj
Rizs
Lencse
Száraztészta
Vaj
Margarin
Búzadara
Kakaópor

Az intézkedés lehetséges hatásai

A kormány szerint az árrésstop segíthet az alapvető élelmiszerek árának csökkentésében, azonban az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) és több gazdasági szakértő aggodalmát fejezte ki az intézkedés hatásai miatt.

Pozitív hatások:

Az alacsonyabb árrés miatt csökkenhet az alapvető élelmiszerek fogyasztói ára.
Enyhítheti a háztartások pénzügyi terheit.

Növelheti a belföldi fogyasztást.

Lehetséges negatív hatások:

Csökkenő választék: A kereskedők kevesebb árut rendelhetnek a szűkebb haszonkulcs miatt.
Importnövekedés: A magyar termelők helyett az olcsóbb külföldi termékeket részesíthetik előnyben az üzletek.
Elmaradó akciók: Az árrésstop miatt kevesebb lehetőség lesz az időszakos árengedményekre.
A beszállítók nem osztoznak a terheken: Az intézkedés csak a kiskereskedőket érinti, az élelmiszergyártók továbbra is a piaci viszonyok szerint szabhatják meg áraikat.
A kereskedelmi szövetségek szerint az intézkedés túl nagy terhet ró a kiskereskedőkre, akiknek az árrésből kell fedezniük az üzemeltetési költségeiket, a munkabéreket, a rezsit és az adókat. Az OKSZ rámutatott, hogy a kiskereskedelmi szektor egy része már most is minimális nyereséggel vagy veszteségesen működik, miközben az élelmiszergyártók nyeresége jelentős marad.
Nemzetgazdasági Minisztérium (NMG) viszont hangsúlyozta, hogy az árrésstop nem árbefagyasztás, hanem egy olyan eszköz, amely segít a fogyasztóknak alacsonyabb árakhoz jutni. A kormány szerint a rendelet bevezetése nem érinti negatívan a magyar piacot, és az intézkedés fokozatosan csökkenteni fogja az élelmiszer-inflációt.
A szabályozás március 17-től lép életbe, és a vásárlók az üzletekben már hétfőtől tapasztalhatják az intézkedés hatását. A kormányzat szerint néhány héten belül az érintett termékkategóriák árai látványosan csökkenhetnek. Ugyanakkor az intézkedés hosszú távú hatásai – például az ellátási láncokra és a kereskedők fenntarthatóságára gyakorolt hatások – csak később válnak nyilvánvalóvá.

Az árrésstop egy újabb eszköz az infláció elleni küzdelemben, amely segíthet az alapvető élelmiszerek árának csökkentésében. Az intézkedés azonban vitát váltott ki a kereskedők és a kormányzat között, mivel a szakmai szervezetek szerint hosszú távon csökkenő választékhoz és növekvő importhoz vezethet.
Az elkövetkező hetekben derül majd ki, hogy a fogyasztók valóban érzékelik-e az intézkedés pozitív hatásait, vagy a kiskereskedelmi láncok fenntarthatóságát veszélyezteti az új szabályozás.

Forrás