A magyar kormány döntése alapján 2024. március 17-től hatályba lép az árrésstop, amely 30 alapvető élelmiszerre vonatkozik.
Az intézkedés célja az élelmiszerárak csökkentése és a lakosság terheinek enyhítése az inflációs környezetben. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint az árrés maximalizálása révén a vásárlók már a következő hetekben érezhetik az intézkedés hatását.
Mit jelent az árrésstop?
Az árrésstop lényege, hogy a kijelölt termékkategóriákban az üzletek nem alkalmazhatnak a kormány által meghatározott maximális árrésnél magasabbat.
Ez azt jelenti, hogy a kereskedőknek szigorúan be kell tartaniuk a szabályozott árrés-határokat, és nem emelhetik meg jelentősen az egyes termékek árát a beszerzési árhoz képest. A szabályozás az 1 milliárd forint feletti éves árbevétellel rendelkező kiskereskedőkre vonatkozik, a kisebb üzletek mentesülnek alóla.
A kormányzat várakozásai szerint az intézkedés az érintett termékkategóriákban átlagosan több mint 10%-os árcsökkenést eredményezhet.
Az árrésstop célja, hogy mérsékelje az inflációs nyomást és segítse a magyar családokat az alapvető élelmiszerek megfizethetőbbé tételével.
A 30 alapvető élelmiszer, amelyre vonatkozik az árrésstop
Az intézkedés a következő 30 termékkategóriára vonatkozik:
1,5%-os UHT tej
2,8%-os ESL tej
Trappista sajt
Félbarna kenyér
Burgonya
Hagyma
Alma
Étkezési tojás
Tejföl (20%-os)
Kristálycukor
Finomliszt
Sertéscomb
Sertéslapocka
Sertéskaraj
Csirkemellfilé
Csirke far-hát
Csirkecomb
Csirkeszárny
Párizsi
Virsli
Baromfi májkrém
Sertészsír
Étolaj
Rizs
Lencse
Száraztészta
Vaj
Margarin
Búzadara
Kakaópor
Az intézkedés lehetséges hatásai
A kormány szerint az árrésstop segíthet az alapvető élelmiszerek árának csökkentésében, azonban az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) és több gazdasági szakértő aggodalmát fejezte ki az intézkedés hatásai miatt.
Pozitív hatások:
Az alacsonyabb árrés miatt csökkenhet az alapvető élelmiszerek fogyasztói ára.
Enyhítheti a háztartások pénzügyi terheit.
Növelheti a belföldi fogyasztást.
Lehetséges negatív hatások:
Csökkenő választék: A kereskedők kevesebb árut rendelhetnek a szűkebb haszonkulcs miatt.
Importnövekedés: A magyar termelők helyett az olcsóbb külföldi termékeket részesíthetik előnyben az üzletek.
Elmaradó akciók: Az árrésstop miatt kevesebb lehetőség lesz az időszakos árengedményekre.
A beszállítók nem osztoznak a terheken: Az intézkedés csak a kiskereskedőket érinti, az élelmiszergyártók továbbra is a piaci viszonyok szerint szabhatják meg áraikat.
A kereskedelmi szövetségek szerint az intézkedés túl nagy terhet ró a kiskereskedőkre, akiknek az árrésből kell fedezniük az üzemeltetési költségeiket, a munkabéreket, a rezsit és az adókat. Az OKSZ rámutatott, hogy a kiskereskedelmi szektor egy része már most is minimális nyereséggel vagy veszteségesen működik, miközben az élelmiszergyártók nyeresége jelentős marad.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NMG) viszont hangsúlyozta, hogy az árrésstop nem árbefagyasztás, hanem egy olyan eszköz, amely segít a fogyasztóknak alacsonyabb árakhoz jutni. A kormány szerint a rendelet bevezetése nem érinti negatívan a magyar piacot, és az intézkedés fokozatosan csökkenteni fogja az élelmiszer-inflációt.
A szabályozás március 17-től lép életbe, és a vásárlók az üzletekben már hétfőtől tapasztalhatják az intézkedés hatását. A kormányzat szerint néhány héten belül az érintett termékkategóriák árai látványosan csökkenhetnek. Ugyanakkor az intézkedés hosszú távú hatásai – például az ellátási láncokra és a kereskedők fenntarthatóságára gyakorolt hatások – csak később válnak nyilvánvalóvá.
Az árrésstop egy újabb eszköz az infláció elleni küzdelemben, amely segíthet az alapvető élelmiszerek árának csökkentésében. Az intézkedés azonban vitát váltott ki a kereskedők és a kormányzat között, mivel a szakmai szervezetek szerint hosszú távon csökkenő választékhoz és növekvő importhoz vezethet.
Az elkövetkező hetekben derül majd ki, hogy a fogyasztók valóban érzékelik-e az intézkedés pozitív hatásait, vagy a kiskereskedelmi láncok fenntarthatóságát veszélyezteti az új szabályozás.
Forrás