Történelmi precedens: Köztörvényes bűncselekmény gyanúja miatt rabosíthatják Magyar Péter miniszterelnököt. Hétfőn gyanúsítottként hallgathatja ki a Központi Nyomozó Főügyészség Magyar Péter miniszterelnököt a 2024-es telefonlopási ügyben. Miután az Országgyűlés szeptember 28-án felfüggesztette a kormányfő mentelmi jogát, elhárult az akadály az eljárás elől. A kihallgatás során sor kerülhet a miniszterelnök rabosítására is (fénykép, ujj- és tenyérnyomat rögzítése). Az ügy háttere: Az incidens 2024. június 21-én történt egy budapesti szórakozóhelyen, ahol a vád szerint Magyar Péter elvette egy róla felvételt készítő férfi mobiltelefonját, majd a Dunába dobta. Magyar vitatta a bűncselekmény elkövetését. Az eljárás korábban azért akadt meg, mert az Európai Parlament nem függesztette fel akkori EP-képviselői mentelmi jogát, ám mandátuma megszűnése és a magyar Országgyűlésbe való bekerülése után a hazai parlament megtette ezt.
Példátlan eset a magyar történelemben: Bár a magyar történelemben több kormányfőt ért már politikai vagy háborús megtorlás (például Batthyány Lajost vagy Horthy Miklóst), és korábbi miniszterelnököt is hallgattak már ki gyanúsítottként (Gyurcsány Ferencet 2011-ben a Sukoró-ügyben), arra még nem volt példa, hogy egy hivatalban lévő miniszterelnököt köztörvényes, vagyon elleni bűncselekmény (lopás) gyanújával hallgassanak ki és rabosítsanak. Várható jogi következmények: Szakértők szerint kisebb értékre elkövetett lopás vétsége miatt legfeljebb két év szabadságvesztés szabható ki, de az ügy jellegéből adódóan letöltendő büntetés helyett sokkal reálisabb a pénzbüntetés vagy más enyhébb szankció. A hétfői megjelenés így nem a szabadságelvonás veszélye, hanem a közjogi státusz miatt bír történelmi jelentőséggel. A miniszterelnök ugyanakkor élhet azzal a jogával is, hogy új időpontot kérjen a kihallgatásra. (Magyar Nemzet)