2025 tavaszán ismét elérkezik az óraátállítás ideje: március 29-ről 30-ra virradó éjszaka kell az órákat előreállítani. Ez azt jelenti, hogy hajnali 2 óráról 3 órára ugrik az idő, így egy órával kevesebbet alhatunk.
Miért van szükség az óraátállításra?
A nyári időszámítás minden évben március utolsó vasárnapjától október utolsó vasárnapjáig tart. Ezzel a módszerrel a nappali világosságot igyekeznek jobban kihasználni, hiszen a téli időszámítás alatt a sötét órák hosszabbak, míg a nyári időszámítás alatt a nappalok tovább tartanak. A természetes fény mennyisége a téli napforduló után fokozatosan növekszik egészen június 21-ig, amikor beköszönt a nyári napforduló.
Honnan ered az óraátállítás szokása?
A gyakorlat a 20. század elején jelent meg, főként az első világháború idején, amikor a mesterséges világítás energiaigényét próbálták csökkenteni. Az egyik első ország, amely bevezette, Németország volt 1916-ban, majd Nagy-Britannia és más európai államok, köztük Magyarország is követte a példát. A két világháborút követően több helyen megszüntették ezt a rendszert, majd később újra bevezették.
Magyarországon 1954 és 1957 között ismét alkalmazták az óraátállítást, majd 1958 és 1979 között szünetelt. Végül 1980-ban újra bevezették, és az Európai Unió 1996-ban egységesítette az időszámítási rendszert a tagállamok számára.
Világszerte eltérő gyakorlatok
Jelenleg körülbelül 60 ország alkalmazza az óraátállítást, azonban sok helyen már megszüntették. Például Izland, Kína, Oroszország, Fehéroroszország és Törökország már nem használja ezt a rendszert.
Vita az óraátállítás eltörléséről
Az elmúlt években az Európai Unióban többször felmerült az óraátállítás eltörlésének lehetősége. 2019-ben az Európai Parlament jóváhagyta azt a javaslatot, amely szerint a tagállamok eldönthetnék, hogy a nyári vagy a téli időszámítást alkalmazzák véglegesen. Az eredeti tervek szerint 2021-től megszűnt volna az óraátállítás, azonban a döntést végül elhalasztották, és azóta sem vezették be az új rendszert.